Ezer és egy éve nem írtam, hiszen az elmúlt hónapokban dőlt el a jövőm - érettségiztem, mint azt jól tudjátok. Ígértem Nektek utána folytatást, és higgyétek el, rengetegszer nyitottam meg azt a pár sort, amit eddig sikerült összehoznom, de nagyon nem akart menni az írás. És talán az az igazság, hogy nem is akarom írni már Dóri és Logan történetét... Az elmúlt hónapokban sokat jártam a blogspot világát a tanulás mellet, és egyre több BTR-es blogot fedeztem fel, aminek egyrészt nagyon örülök, hiszen végre nem csak az 1D-t veszik alapul, ám szomorú is vagyok, mivel sok az olyan történet, amitől nekem megy el a kedvem az írástól.
És akaratom ellenére egy ideje elérkeztem arra a pontra, hogy nem fogom folytatni ezt a blogot, akármennyire is a szívemhez nőtt az első történetem. Nagyon sajnálom, tényleg nem hittem volna, hogy sikerül eljutni idáig, de azoknak, akik még hisznek bennem és az írói képességeimben, van további két blogom, EZ és EZ.
Lehet, hogy egyszer újra felveszem a történet elejtett fonalát, és tovább gombolyítom a mesét, de nem ígérhetek semmit.
Csak remélni tudom, hogy nem haragszotok meg rám, és még megtiszteltek a jelenlétetekkel futó blogjaimon.
Itt búcsúzik Tőletek,
