* Címlapsztori *
Már csak arra volt időm, hogy a fiúk zenéit feltöltsem a telefonomra, majd gyorsan elmentem aludni. Fáradt voltam és nagyon boldog, jól esett feküdni. Még hallottam Réka és Dunya beszélgetését, de hamar elszunnyadtam.
Másnap reggel kicsit elaludtam, ezért nem pepecseltem sokat sminkkel és frizurával, csak egy normális kinézetre futotta. Először akkor döbbentem meg, amikor a folyosón fotósokat láttam, akik vadul kattintgattak, mikor megjelentem. Mondanom sem kell, hogy semmit nem értettem az egészből, de nem nagyon volt időm foglalkozni velük, sprinteltem órára, mert elkésni elég gáz. Szerencsére még a prof előtt beértem a terembe, de egy fotós is, és volt képe végig követni, amíg a prof ki nem küldte. Már nagyon ideges voltam, vajon mi lehet az oka annak, hogy ilyen nagy a felhajtás körülöttem, de nem volt időm erre, mert a szövettan teljes figyelmet igényelt, mind a négy órán keresztül. Már majdnem meghaltam az éhségtől, mire vége lett, és siettem a kantinba, hátha van még meleg kaja. Volt, meg egy csomó fotós is. Csak remélni tudtam, hogy nem valami körözött bűnözőre hasonlítok, mert a rendőrség már igazán nem hiányzott a napomhoz. Megtaláltam Ahinát és Meddát az egyik asztalnál, és leültem hozzájuk ebédelni. Párolt zöldség volt pulykamellcsíkokkal, és mézes szósszal, ami egész ehető, és legalább nem tocsog a zsírban. Ők is ezt ették, érthető, hogy nekik sem volt kedvük a panírozott csirkeszárnyakhoz sült krumplival és ketchuppal. Nagyban beszélgettünk, amikor Cindy elénk libbent, és csúfondárosan rám vigyorgott:
- Remélem elégedett vagy magaddal, külföldi senki! - majd egy újságot dobott az asztalra, címlappal lefelé. Már a szövegétől is majdnem félre nyeltem, hát még akkor, amikor megfordítottam a magazint. Egy pletykalap volt, és egy nagyon ismerős srác a címlapon. Harsogóan sárga betűkkel ez állt rajta:
Logan Henderson - új szerelem?
És egy kép az első találkozásunkról, a kávézóból. Belelapoztam az újságba, és majdnem elájultam. Egy kétoldalas cikket írtak arról, "vajon ki lehet ez a titokzatos lány, aki megigézte a befutott énekest, annyira, hogy már a bandájának is bemutatta". A lapokon képek is voltak, Logan és én sétálunk, a pizzázóban, a padon ülünk este, ő egy színpadon, én egy halom könyvvel és kávéval a kezemben. Oké, ez utóbbi elég sztárosan nézett ki - de én is egy magazinban vagyok! A harag és megdöbbenés váltakozott a szívemben, szomorúsággal és hitetlenkedéssel együtt. Egy interjú is volt a cikkben, persze, hogy Cindy adta. Annyit mondott rólam, hogy külföldi vagyok és szorgalmas (ez a kettő még stimmel is), de sokan nem szeretnek, mert azzal a céllal jöttem ki, hogy híres legyek. Ez volt a leginkább megdöbbentő, mert sose gondoltam ilyenre, egyszer se jutott eszembe, hogy én híres emberekkel is találkozhatok, nemhogy még meg is kedvelhetnek. Oké, a 'megkedvelhet' elég gyenge kifejezés arra, amit Logan mutatott ki felém. De ez akkor is hihetetlen volt.
És el is gondolkodtatott. Vajon miért mutatkozott be más néven, és miért hazudta azt, hogy ő csak egy ismeretlen srác, akinek még nincs köze az élet VIP szekciójához? Ezt azonban csak úgy tudhattam meg, ha tőle kérdezem meg.
Lefényképeztem a magazint az asztalon, és mms-ben elküldtem, ezzel a szöveggel:
Mégis, mikor akartad elmondani? :'(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése